Cukkini krémleves marisom módra..
Kedves vendég járt nálam, ebéd előtt érkezett váratlanul.. nem jöttem zavarba irány a kert, Ő szabadkozott miattam ne fáradj, mondta én nem nagyon eszem, mert fogyókúrázom.. én csak mosolyogtam magamba és mondtam, ne izgulj ettől nem fognak a kg-ok nőni.
Aztán tettem vettem a konyhába, közbe beszélgettünk.. felfedezte miből is készül a leves, furcsa szemekkel méregette, közbe csak beszélt a fogyókúrákról, meg egyéb embert tönkre tevő nem eszem, meg csak keveset eszem jelenségről..
A fazékból egyre jobb illatok terjengtek, mi csak mondtuk a magunkét, elkészült a leves, ami hirtelen lendülettel egy öt literes fazékba készült és majdnem csurig lett.. megterítettem és asztalhoz ültünk.. és kezdte a szabadkozást, bocs, de én tényleg csak egy picikét.. nem vagyok egy tömő típus, mondtam, ne szabadkozzál már, csak kóstold meg.. és nem tudta abba hagyni, háromszor szedett és magyarázkodott, majd elkérte a receptet.
Cukkini dömping a kertbe, kellett valami recept, nem volt szimpatikus egyik sem, gondoltam egyet és így készítettem..
Fazékba olaj, hagyma és jó pár gerezd fokhagyma, majd a cukkini, úgy szőröstül, bőröstül összekarikázva, só, bors és fedő rá, kevergettem, szép lassan a saját levében puhára főztem, tettem hozzá két evőkanál tejfölt, felengedtem vízzel, turmixoltam, összeforraltam és máris lehet fogyasztani. Ki ki a maga belátása szerint, hidegen és melegen, és természetesen életem első saját fejem után készült cukkini levesét követte a többi is, mert mondanom se kell, hogy nálunk mindenki nagyon szereti, jó ötlet volt mondogatják a gyerekek, anya erre nagyon vevők vagyunk.